2015. augusztus 21., péntek

Néhány tény a Végtelen horizontról


  • Mint mostanában minden irományom, ez is novellának készült. Méghozzá a Pokoli teremtmények, ördögi szerkezetek antológiába, ugyanúgy, mint annak idején a Mesterkulcs.
  • A változatosság kedvéért ez is túlnőtte magát a kereten (nem kicsit).
  • Karakterszámát tekintve ez az eddigi leghosszabb regényem.
  • Önálló kötet, tehát azoknak sem kell tartaniuk tőle, akik nem szívesen olvasnak sorozatokat.
  • Ez az eddigi legrövidebb idő alatt megszületett regényem (úgy értem nagyregényem). Március 3-án kezdtem, és július vége felé fejeztem be.
  • Mivel ez a történet is erősen túllógott a kereten, és még mindig nem volt egyetlen nyomorult novella sem, amit az antológiába tehetnék, isteni szikraként megírtam a Végtelen horizont előzménynovelláját, ahol már végre képes voltam a karakterhatáron belül maradni.
  • Nagyon sokat kotlottam a címén. Már nagyjából száz oldal megvolt a kéziratból, nekem pedig még mindig fogalmam sem volt, hogy is nevezzem. Végül egyik este, a zuhany alatt támadott meg az ihlet.
  • Nem írtam hozzá vázlatot, pedig általában minden nagyregényemhez szoktam. Annyira vitt előre a történet, hogy semmi értelme nem lett volna vázlatokkal húzni az időt.
  • A borító koncepcióját A szél neve c. regény borítója ihlette – az ötlet, hogy a karakter háttal áll, és kinéz a távolba, nagyon tetszett, és úgy gondoltam, a Horizonthoz is illene.
  • A regény szeptember végén fog megjelenni, és október első hétvégéjén egy budapesti dedikálásra is van kilátás.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése